Más céhek

A zene szárnyán

"Egy könnycsepp gördült ki a szeméből, amit hamar le is törölt onnan. Nem engedhette meg magának, hogy bárki is sírni lássa."

A Saotome ügynökség legújabb bálványának múltja nem éppen a mesébe illő történet. Csak felejteni szeretne, mégis ott lebeg a feje felett, mint valami rossz megbélyegzés. Sohasem tud elég messze menekülni, mindig rátalálnak a keresetlen szavak, vagy személyek. Például az apja. Az a férfi, aki elismert színész és stúdióvezető, arról pedig nem is beszélve, hogy egy utolsó szemétláda. Ahol csak tud mindig belerúg a lányába és akadályozza a célja elérésben, arra pedig esélyt sem hagy, hogy a múltat elfeledhesse Yuki. Vagy például a keresetlen szavak az anyjára nézve. A nőé, aki a halálával minden terhet a lánya vállára hárított, azt a sok adósságot, amit a saját pénzéből kell visszafizetnie. De ő csak egy kislány, mégis mit tehetne egyedül? Egy kislány, akiből egy magányos és meggyötört lány vált az évek folyamán. Egy lány, aki csak azért lett sztár, hogy törleszteni tudja az adósságokat. És egy lány, aki teljesen megváltozik, amikor a STARISH nevű fiúcsapat berobban az életébe. 

A zene mi vagyunk

"Nem akartam ennyivel a bejutás előtt elbukni. Nem lehet, hogy az álmaim így érjenek véget."

Tokió szívében létezik egy iskola, amit azok számára hoztak létre, akik komolyabban elgondolkoztak az énekesi karrieren. Komoly kritériumoknak kell megfelelni, amatőrökkel nem foglalkoznak, és csak olyanokat vesznek fel, akikben látnak tehetséget és elegendő kitartást, hogy végigtudja csinálni azt a rögös utat, ami előttük áll. Sokan próbálkoztak meg már a bejutással, de többen is sírva és bukottan kullogtak ki az igazgató irodájából. Kikyo már óvódás kora óta kitűzte céljául, hogy egyszer ott ül az egyik osztályteremben, az iskola egyenruhájában és kezdetét veszi a zenei karrierje. Ez az álma szép lassan teljesül, de aztán falakba ütközik. Egy ügynökség se jelentkezett még érte, pedig hosszú ideje koptatja az iskolapadot, de végül két tűz közé került. Két olyan ügynökség fedezi fel és szeretné szerződtetni, akik ősi vetélytársak. És Kikyonak döntenie kell... A HEAVENS vagy a STARISH csapata? A mennybe vagy a pokolba szeretne jobban kerülni? 

Fairy Tail Love

"Már láttam a céh tetőszerkezetét, mikor megéreztem a vér fémes szagát. Megtorpantam, és bele szagoltam a levegőbe. " 

Vajon a Fairy Tail mágusainak végre benőtt a fejük lágya és komolyabban álltak az élethez? Nem, akkor nem is lenne ugyanaz a céh. Mindenki hozta a megszokott formáját, idegesítették a másikat, egy küldetés során akár még a falut is képesek voltak leégetni, de a végsőkig kiálltak egymás mellett. De rájöttek, hogy eddig nem úgy élték, ahogy kellett volna és változtattak rajta. Szerelmesek lettek és az eddigi életüket összegyúrták a régivel, legalábbis megpróbálták. De semmi sem maradhatott a régi, ez egy olyan játék volt, ahol mindent vagy semmit tettek kockára. És ők az előbbi mellett voksoltak. Szenvednek, reménykednek, majd eluralkodik rajtuk a pánik, amikor talán véglegesen vége mindennek. Levy, Lucy, Erza és Juvia nem fehér herceget kaptak, hanem ki – ki egyénenként változó tüzes, jeges, vas, illetve sötét mágust. Szerették őket és boldognak akarták őket látni. Még ha ezért a saját boldogságuk is volt a tét...    

A Meggyötört kincs

"Ki nyer és egyáltalán milyen játékot játszunk? Ki nevet a végén, malom vagy egyenesen sakk? Nem. Mit is szoktak rá mondani? Oh, meg is van. Ez a hatalmasok játszmája." 

Miért pont én? Ez a kérdés mindig megválaszolatlan maradt Natalie számára, akármi történt is vele. Nem volt képes belenyugodni a ténybe, hogy elvesztette az uralmat a saját élete felett. Nem tudta elfogadni, hogy az édesapja, aki minden szó nélkül otthagyta hirtelen feltűnik és mindent kénye kedve szerint átalakít. Legyen szó az anya érzéseiről vagy a sorsáról. Nem tudta meddig képes még tűrni vagy mennyi ideje van még vissza. És ez az érzés csak még több kérdéshez vezetett, amiktől nem tudott szabadulni. Tenni próbált valamit, még mielőtt túl késő lenne. De senki nem figyelt rá, senkire nem számíthatott. És ez tökéletesen megalapozta az emberekről alkotott véleményét. Ahogy nőtt egyre csak többet ismert meg a világ sötétebbik oldalából, amiről elhitte, hogy a színtiszta igazság. Talán így is volt. Legalábbis Natalie szerint igen, pedig csak megint úgy alakították a szálakat, hogy ezt higgye. Valaki meg akarta keseríteni az életét. Valaki látni akarta szenvedni és ezt nem bírta idegekkel a lány. Képtelen volt feldolgozni a tényt, hogy valaki a halálát akarja. Fel szerette volna adni, de egy júniusi napon elkezdődött egy új szakasz az életében. Valaki olyannal hozta össze a sors, aki talán válaszokat adhatott neki. Ren elkezdte terelni a maga ösvényén a lányt, akinek a benső békéje fenekestül felfordult. És ezért gyűlölte a fiút. Gyűlölte, és magát is, mert miatta került veszélybe a fiú. Újabb kérdések alakultak ki a fejében. Hogy utálhatok valakit, akit ennyire szeretek? Miként tudnám magamtól eltaszítani, úgy, hogy ne sérüljek meg? Mert nem csak kérdés alakult ki a fejében, hanem egy megállapítás is. Képtelen vagyok elengedni őt...